2. A c�g t�rt�nete �s probl�m�i 1965-1999 k�z�tt:

Enrico Piaggio hal�l�ig, azaz 1965-ig vezette a c�get. Mivel azonban nem volt fi��r�k�se, elhunyt�val a c�g ir�ny�t�sa az Agnelli csal�d kez�be ker�lt. Enrico ut�dja veje, Umberto Agnelli lett.A c�g fejl�d�se t�retlennek bizonyult, �s el�bb 1969-ben A Gilera, majd 1987-ben az osztr�k Puch lett a Piaggio Csoport tagja.Az 1980-as �vekre a c�g term�kei sz�les sk�l�n mozogtak, hiszen gy�rtottak robog�kat, seg�dmotoros ker�kp�rokat, motorokat, ker�kp�rokat, az Ap�t �s a Porter furgonokat is.

A kilencvenes �vek elej�n, 1993-ban Umbert� fi�nak, Giovanninak, adta �t a hely�t, miut�n � a Fiat konszern vagyonkezel� t�rsas�g�nak (Ilfi) lett az eln�ke. Giovanni Agnelli eg�szen 1997-ben bek�vetkez� tragikus hal�l�ig volt a Piaggio eln�ke, de sajnos 33 �ves kor�ban egy ritka r�kbetegs�gben meghalt. A Piaggio c�g ekkor bizonytalan helyzetbe ker�lt, mivel vezet� n�lk�l maradt. 1993-ban, amikor a csal�dban csak Giovannin�vak nevezett Agnelli �tvette a c�get, az �pp p�nz�gyi gondokkal k�szk�d�tt, mert a jap�n motorgy�rt�k, t�bbek k�z�tt a Honda, Yamaha �s a Szuzuki �rversenye nyom�n kezdett kiszorulni a piacokr�l. Agnellinek, aki a vez�rigazgat�i poszt el�tt szinte valamennyi r�szlegn�l dolgozott a Piaggi� gy�rban, �j modellek kifejleszt�s�vel, a k�lts�gek racionaliz�l�s�val siker�lt rendbe tennie a Piaggi�k (azaz �desanyja csal�dj�nak) �r�ks�g�t. 1996-ban azonban ism�t vesztes�ges kezdett lenni a Piaggio, mivel Agnelli m�r k�ptelen volt kezd�d� betegs�ge miatt ell�tni teend�it, �s a gondokat tet�zend� meghalt a Piaggio �jabb f�r�szv�nyese, Giovanni �desanyja is, Antonella Bechi Piaggio, aki a r�szv�nyek 40 %-�t birtokolta. Ez�rt d�nt�ttek �gy a c�g vezet�se ir�nt nem �rdekl�d� csal�dtagok, hogy a c�g fennmarad�sa �rdek�ben megv�lnak a tulajdonukt�l. D�nt�ttek �gy annak ellen�re, hogy a Fiat-birodalom feje, a nagy Agnelli, az unoka�ccse hal�la miatt bek�vetkez� �rt bet�ltend�, a torin�i aut�gy�rt�l a Piaggi�hoz rendelte �t egyik igazgat�j�t, Alessandro Barberist, akinek siker�lt ism�t nyeres�gess� tennie a neves robog�gy�rt�t. Barberis folytatta a Giovannino �ltal megkezdett programot, �s 1400 f� elbocs�t�s�val 6000-re cs�kkentette az alkalmazotti l�tsz�mot, s mintegy 35 milli�rd l�r�t ford�tott beruh�z�sokra, fejleszt�sekre, a c�g piaci poz�ci�j�nak az er�s�t�s�re. Ennek eredm�nyek�pp a c�g az 1998-as �vet 4%-kal nagyobb, 1850 milli�rd l�r�s forgalom mellett 10 milli�rd l�r�s nyeres�ggel z�rta, szemben az 1997-es 50, illetve az azt megel�z� �vi 150 milli�rd l�r�s vesztes�ggel.A Piaggio csal�d azonban m�gis az elad�s mellett d�nt�tt, �s v�laszt�suk a Texas Pacific befektet�si alapra esett �s el�szerz�d�st k�t�ttek vel�k, ami 1999-ben nagy felh�borod�t v�ltott ki Olaszorsz�gban, m�g a r�mai parlamentben is, hiszen az olasz nemzeti kincsnek tekintett vil�gh�res c�g k�lf�ldieknek t�rt�n� elad�s�r�l volt sz�. Mivel azonban mag�nc�gr�l volt sz�, a korm�nynak ebbe nem sok belesz�l�sa volt. A Texas Pacific befektet�si alap a p�nz�gyi gondokkal k�szk�d� v�llalatok felv�s�rl�s�ra, talpra �ll�t�s�ra, majd nagy haszonnal t�rt�n� elad�s�ra szakosodott, �s Olaszorsz�gban m�r bizony�tott is, hiszen 1996-ban megvett egy m�sik neves olasz motorgy�rt�t, a cs�d sz�l�n �ll� Ducatit is, majd miut�n nyeres�gess� tette, siker�lt 1999-ben a New York-i �s a mil�n�i t�zsd�re is bevezette. A Piaggi��rt, annak �ves forgalm�nak h�romnegyed�t kitev� �sszeget, mintegy 1200 milli�rd l�r�t aj�nlott. A c�g�rt a General Electric p�nz�gyi le�nyv�llalata, a GE Capital is ringbe sz�llt, �m aj�nlata csak a r�szv�nyek harmad�ra sz�lt, mivel azonban nem tudott mag�nak olasz nagyv�llalatokat �s bankokat megnyerni, visszal�pett, �s �gy a hazai piac 40 %-�t kitev�, az eur�painak pedig mintegy harmad�t lefed� Piaggio a Texas Pacific befektet�si alaphoz ker�lt 1999-ben.