1. A c�g t�rt�nete 1884-1965 k�z�tt:

A Piaggio c�g, melynek sz�khelye a toscanai Ponteder�ban van, legink�bb a robog�gy�rt�sr�l ismert, azonban ezt a tev�kenys�g�t csak j� �tven �ve kezdte el. T�rt�nete hosszabb m�ltra tekint vissza. A c�get 1884-ben a mind�ssze 20 �ves Rinaldo Piaggio alap�totta, aki apja asztalosm�hely�t g�zmeghajt�s� f�r�sztelepp� alak�totta, amely a luxus tengerj�r� haj�k kabinj�nak berendez�seihez sz�ll�tott els� oszt�ly� faanyagot. Ezek ut�n a tev�kenys�gi k�r a vas�ti kerekek k�sz�t�s�vel, majd az els� vil�gh�bor� alatt tengeralattj�r� felder�t�s�re �s megsemmis�t�s�re alkalmas motoros haj�k, k�s�bb pedig rep�l�g�pmotorok �s helikopterpropellerek gy�rt�s�val b�v�lt. A m�sodik vil�gh�bor�ban nagy vesztes�g �rte, ugyanis a sz�vets�gesek szinte a f�lddel tett�k egyenl�v� a Piaggio-�zemeket, �s �gy a c�gnek valami teljesen �jjal kellett el�rukkolnia, ami siker�lt is, hiszen a robog�gy�rt�s az eddigi tev�kenys�gi k�rh�z k�pest igaz�n �j dolognak sz�m�tott. Az alap�t� fi�nak, Enric�nak t�madt az az �tlete, hogy k�nny� �s gyors mozg�st biztos�t� k�zleked�si eszk�zt kellene gy�rtani, mert a j�rm��llom�ny a h�bor� sor�n szinte teljes eg�sz�ben odaveszett.

A biellai gy�rban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 k�z�tt egy motort, amelyet a dolgoz�k Paperinonak, azaz g�n�rnak neveztek el, Enrico Piaggi�nak azonban nem nyerte el a tetsz�s�t.Enrico ez�rt 1945-ben megb�zta Corradino D?Ascanio m�rn�k�t (aki 1934-t�l volt a gy�rn�l, �s az � tervei alapj�n k�sz�lt el az els� modern helikopter is), hogy jav�tsa ki a k�tkerek� protot�pus�nak a terv�t, ami elk�sz�lte ut�n sz�rny n�lk�li rep�l�g�pre hasonl�tott. Mivel D?Ascanio nem szerette a motorokat, hasznos�totta a l�gj�rm�vek tervez�se ter�n szerzett tapasztalatait, �s egy olyan robog�t tervezett, amelynek karossz�ri�ja �s korm�nya a rep�l�g�pek�re eml�keztetett.Egy �v m�lva, 1946 �prilis�ban 15 darab, Vespa (dar�zs) n�vre keresztelt p�ld�ny g�rd�lt ki a Piaggio pontederai �zem�b�l. A nevet Enric�t�l kapta, akit az els� robog� egy dar�zsra eml�keztetett. Amikor bemutatt�k az emberek legt�bbje k�v�ncsian, �s �rdekl�dve fogadta, b�r voltak szkeptikusak is sz�p sz�mban, akik nem hittek a robog� j�v�j�ben. A Vespa azonban nem v�rt sikert aratott. Az els� Vespa �rt�kes�t�s�t a Lancia kereskedelmi l�nc�n kereszt�l kezdt�k meg, �s a 60 km/h sebess�gre is k�pes robog�b�l 2484 darabot adtak el.Sikere �ri�si volt, �s miut�n az els� �vben legy�rtott 2000 darab kev�snek bizonyult, a nagyar�ny� kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig m�r 60 ezret k�sz�tettek bel�le. A m�sodik vil�gh�bor�b�l �jra talpra �ll� Olaszorsz�got a Vesp�val motoriz�lt�k, �s a Piaggio l�tta el robog�val az eg�sz orsz�got, amely az individu�lis mobilit�s megtestes�t�je �s szinte azonnal egy �jfajta olasz �letst�lus kifejez�je lett. Az els� t�z �vben egymilli� Vesp�t gy�rtottak (1956-ban �nnepelt�k az egy milliomodik darabot), amely az �tvenes �vek k�zep�re m�r vil�gszerte az egyik legkelend�bb k�zleked�si eszk�zz� v�lt, �s t�bb orsz�gban, mint p�ld�ul N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Belgiumban, Braz�li�ban, Indon�zi�ban �s Indi�ban is gy�rtott�k. Ekkori siker�rt az is jelzi, hogy szinte nem k�sz�lt film n�lk�le az �tvenes �vekben, �gy mintegy 150 filmben, mint p�ld�ul a R�mai vak�ci�ban �s az �des �letben t�nt fel, �s szinte minden az id� t�jt nagy filmszt�r Vesp�val robogott. A Vespa teh�t nem csak egy kereskedelmi jelens�g volt, hanem egyben a robog� szinonim�ja is lett, �s a k�lf�ldi sajt�ban Olaszorsz�g a Vespa haz�jak�nt szerepelt. N�pszer�s�g�ben nagy szerepet j�tszhatott az is, hogy nem hasonl�tott a nagy, robosztus, zajos �s k�nyelmetlen motorokhoz, hiszen m�r els� r�n�z�sre eleganci�t sug�rzott, amit n�k is k�nnyen vezethettek.Ez a n�pszer�s�g t�retlennek bizonyult az �vek m�l�s�val is, b�r minden gener�ci� m�s-m�s eszm�k megtestes�t�j�nek tekintette, hiszen az els� p�ld�nyok a mobilit�s megtestes�t�i voltak, majd a gazdas�gi fellend�l�s j�rm�ve lett, �s az 1960-1970-es �vekben a fiatalok forradalmi eszm�inek terjeszt�j�nek tekintett�kA Piaggio c�g azonban nem csak a robog�ir�l v�lt h�ress�. A Vespa gy�rt�s�nak beind�t�sakor m�g a rep�l�g�pgy�rt�st is folytatt�k a c�gn�l, de Enrico Piaggio hamarosan �gy d�nt�tt, hogy ezzel felhagy, �s v�g�l a rep�l�g�pgy�rt� r�szleg 1966-ban v�gleg elv�lt a pontaderai gy�rt�l. A Vespa siker�n felbuzdulva azonban egy �jabb nagyszer� �tlettel �llt el� Corradino D?Ascanio. Ez volt az Ape, azaz a m�hecske, a robog�k h�romkerek� v�ltozata.Ez is egy j�l ismert, �s sz�les k�rben terjesztett j�rm�, sok ember sz�m�ra egy 'dolgoz� partnert' jelent. Az Ape val�j�ban a Vespa 'oldalbord�j�b�l' sz�letett, amikor D?Ascanio egy ?dobozzal? �s k�t h�ts� ker�kkel eg�sz�tette ki a rendk�v�l n�pszer� robog�t, azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy egy k�nnyen haszn�lhat� gazdas�gos, hat�kony �s sokoldal�an hasznos�that� haszong�pj�rm�vet gy�rtsanak. Az Ape ugyan nem v�lt olyan kultussz�, mint a Vespa, de ez is hamar n�pszer�v� v�lt els�sorban a keresked�k, �s a kis �zletek sz�m�ra, mivel hat�konynak, gazdas�gosnak, �s k�nnyen kezelhet�nek bizonyult.