1. A cég története 1884-1965 között:

A Piaggio cég, melynek székhelye a toscanai Pontederában van, leginkább a robogógyártásról ismert, azonban ezt a tevékenységét csak jó ötven éve kezdte el. Története hosszabb múltra tekint vissza. A céget 1884-ben a mindössze 20 éves Rinaldo Piaggio alapította, aki apja asztalosműhelyét gőzmeghajtású fűrészteleppé alakította, amely a luxus tengerjáró hajók kabinjának berendezéseihez szállított első osztályú faanyagot. Ezek után a tevékenységi kör a vasúti kerekek készítésével, majd az első világháború alatt tengeralattjáró felderítésére és megsemmisítésére alkalmas motoros hajók, később pedig repülőgépmotorok és helikopterpropellerek gyártásával bővült. A második világháborúban nagy veszteség érte, ugyanis a szövetségesek szinte a földdel tették egyenlővé a Piaggio-üzemeket, és így a cégnek valami teljesen újjal kellett előrukkolnia, ami sikerült is, hiszen a robogógyártás az eddigi tevékenységi körhöz képest igazán új dolognak számított. Az alapító fiának, Enricónak támadt az az ötlete, hogy könnyű és gyors mozgást biztosító közlekedési eszközt kellene gyártani, mert a járműállomány a háború során szinte teljes egészében odaveszett.

A biellai gyárban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 között egy motort, amelyet a dolgozók Paperinonak, azaz gúnárnak neveztek el, Enrico Piaggiónak azonban nem nyerte el a tetszését.Enrico ezért 1945-ben megbízta Corradino D?Ascanio mérnököt (aki 1934-től volt a gyárnál, és az ő tervei alapján készült el az első modern helikopter is), hogy javítsa ki a kétkerekű prototípusának a tervét, ami elkészülte után szárny nélküli repülőgépre hasonlított. Mivel D?Ascanio nem szerette a motorokat, hasznosította a légjárművek tervezése terén szerzett tapasztalatait, és egy olyan robogót tervezett, amelynek karosszériája és kormánya a repülőgépekére emlékeztetett.Egy év múlva, 1946 áprilisában 15 darab, Vespa (darázs) névre keresztelt példány gördült ki a Piaggio pontederai üzeméből. A nevet Enricótól kapta, akit az első robogó egy darázsra emlékeztetett. Amikor bemutatták az emberek legtöbbje kíváncsian, és érdeklődve fogadta, bár voltak szkeptikusak is szép számban, akik nem hittek a robogó jövőjében. A Vespa azonban nem várt sikert aratott. Az első Vespa értékesítését a Lancia kereskedelmi láncán keresztül kezdték meg, és a 60 km/h sebességre is képes robogóból 2484 darabot adtak el.Sikere óriási volt, és miután az első évben legyártott 2000 darab kevésnek bizonyult, a nagyarányú kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig már 60 ezret készítettek belőle. A második világháborúból újra talpra álló Olaszországot a Vespával motorizálták, és a Piaggio látta el robogóval az egész országot, amely az individuális mobilitás megtestesítője és szinte azonnal egy újfajta olasz életstílus kifejezője lett. Az első tíz évben egymillió Vespát gyártottak (1956-ban ünnepelték az egy milliomodik darabot), amely az ötvenes évek közepére már világszerte az egyik legkelendőbb közlekedési eszközzé vált, és több országban, mint például Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Brazíliában, Indonéziában és Indiában is gyártották. Ekkori sikerért az is jelzi, hogy szinte nem készült film nélküle az ötvenes években, így mintegy 150 filmben, mint például a Római vakációban és az Édes életben tűnt fel, és szinte minden az idő tájt nagy filmsztár Vespával robogott. A Vespa tehát nem csak egy kereskedelmi jelenség volt, hanem egyben a robogó szinonimája is lett, és a külföldi sajtóban Olaszország a Vespa hazájaként szerepelt. Népszerűségében nagy szerepet játszhatott az is, hogy nem hasonlított a nagy, robosztus, zajos és kényelmetlen motorokhoz, hiszen már első ránézésre eleganciát sugárzott, amit nők is könnyen vezethettek.Ez a népszerűség töretlennek bizonyult az évek múlásával is, bár minden generáció más-más eszmék megtestesítőjének tekintette, hiszen az első példányok a mobilitás megtestesítői voltak, majd a gazdasági fellendülés járműve lett, és az 1960-1970-es években a fiatalok forradalmi eszméinek terjesztőjének tekintettékA Piaggio cég azonban nem csak a robogóiról vált híressé. A Vespa gyártásának beindításakor még a repülőgépgyártást is folytatták a cégnél, de Enrico Piaggio hamarosan úgy döntött, hogy ezzel felhagy, és végül a repülőgépgyártó részleg 1966-ban végleg elvált a pontaderai gyártól. A Vespa sikerén felbuzdulva azonban egy újabb nagyszerű ötlettel állt elő Corradino D?Ascanio. Ez volt az Ape, azaz a méhecske, a robogók háromkerekű változata.Ez is egy jól ismert, és széles körben terjesztett jármű, sok ember számára egy 'dolgozó partnert' jelent. Az Ape valójában a Vespa 'oldalbordájából' született, amikor D?Ascanio egy ?dobozzal? és két hátsó kerékkel egészítette ki a rendkívül népszerű robogót, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy könnyen használható gazdaságos, hatékony és sokoldalúan hasznosítható haszongépjárművet gyártsanak. Az Ape ugyan nem vált olyan kultusszá, mint a Vespa, de ez is hamar népszerűvé vált elsősorban a kereskedők, és a kis üzletek számára, mivel hatékonynak, gazdaságosnak, és könnyen kezelhetőnek bizonyult.